Kérdés:

Mit jelent a viszonttartozáson felül tisztelni a szüleinket?

Milyen eligazítást ad Isten igéje ebben a fontos kérdésben?

(Hiszen ígéret is fűződik ehhez a parancshoz).

Megjegyzem, hogy nehezebb egy olyan szülőt tisztelni:

Akinek kellemetlen természete van.

Aki bele akar szólni mindenáron a gyerekei életébe.

Aki nem tudja kivívni a gyermekei és unokái előtt a tekintélyét.

Aki érezteti, hogy azért járna valami viszontszeretet, vagy kárpótlás is neki, hogy annyi áldozatot hozott a gyerekeiért, unokáiért.

Válasz:

A kérdésből látszik, hogy olyan középkorú tette fel, akinek gyermekei vannak, és aki nehezményezi a szülei magatartását a családjával szemben.

Mit jelent tisztelni az ilyen szülőket?

Úgy gondoltam, hogy nemcsak erre a konkrét helyzetre való tekintettel foglalkozzunk most a szülői tisztelettel, hanem tágabb értelemben

1.) A szülői tiszteletről általában

Ef 6:1-3 Ti gyermekek szót fogadjatok a ti szüleiteknek az Úrban; mert ez az igaz. Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat (ami az első parancsolat ígérettel). Hogy jól legyen neked dolgod és hosszú életű légy e földön.

Az 5. parancsolat így szól: Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked. Erre utal az Ige az Ef levélben, amit az előbb felolvastam. Az ember méltán tisztelheti a szüleit, mert az édesanyja szülte, gondozta, szerette, és az édesapja gondoskodott róla, nevelte és szerette. De mit olvasunk az utolsó időkről? „… lesznek az emberek magukat szeretők […] szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok” (2Tim 3,2). Persze sokszor a szülő sem úgy viszonyul a gyermekhez, ahogy kellene. Vagy imádja, ajnározza a gyermekét, vagy ellenkezőleg: elhanyagolja, és rossz példát mutat. A szülők is bűnös, gyarló emberek. A gyermeknek azonban nem azt kell néznie, hogy a szülei milyenek. A gyermekektől ezt várja Isten: Tiszteld atyádat és anyádat. Mentséget és kifogást lehet hozni, de Isten előtt nincs mentség.

5Móz 27:16 Átkozott, aki kevésre becsüli az ő atyját vagy anyját!

2Móz 21:15 Aki megveri az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

2Móz 21:17 Aki szidalmazza az ő atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

A gyermekek és szülők kapcsolata nagyon fontos és időszerű kérdés. A veszély óriási. Az a közösség, az a nép, ahol a gyermekek nem tisztelik a szülőket, hamar kipusztul, mert sok az átkozott. Az Úr Jézus azért jött, hogy megváltson a törvény átkától, de sajnos a nagy többségnek nem kell J. Kr.!

Mit jelent a szülői tisztelet az Ige alapján?

(1) Engedelmességet: szót fogadjatok szüleiteknek! Ez a legelső, amit egy gyermeknek meg kell tanulnia, és gyakorolnia. 

Főleg, amíg kicsi, a szülői háznál lakik, és az ő kenyerüket eszi.

Ez a gyermek érdekét szolgálja, mert megtanul alapvető dolgokat:

Ahogyan megtanul járni, beszélni, úgy kell elsajátítania az életben  nélkülözhetetlen magatartásformákat. Pl.: mosakodás, kézmosás, köszönés, rendszeres időben alvás, tanulás, munka, helyes öltözködés, stb.

Meg kell tanulnia a veszélyt megelőzni vagy elhárítani. A tűz éget, a konnektorba ne nyúljon, magasról leesve meghalhat, rossz társaságba ne keveredjen.

Megkülönböztetni az értékest az értéktelentől; a jót a rossztól; a tisztát a tisztátalantól; a bűnt a helyestől; az örökkévalót az ideiglenestől; a földit a mennyeitől, stb.

Ezeket nem csupán elméletben kell tudnia, hanem engedelmesen tennie kell, hogy ezek gyakorlattá, szokássá, sőt jellemévé váljanak. Ha gyermekkorban nem alakul ki a megfelelő jellem, akkor később igen nagy nehézségei lesznek.

Amikor a gyerek nagykorú lesz, és önálló keresettel rendelkezik, de még otthon lakik, akkor is engedjen a szüleinek, még ha nem is ért velük mindenben egyet.

Ha a gyerek külön háztartásban él, a szüleit akkor is tisztelnie kell. Ekkor a tisztelet már nem a feltétlen engedelmességben mutatkozik meg, hanem a szívbeli hozzáállásban, a szülőkről való vélekedésben, a hangnemben, ahogyan beszélnek a szülőkkel vagy a szülőkről.

Négyféle ok, amiért a gyermeknek engedelmeskedni kell (Ef 6:1-3alapján):

- Ez az igaz (1. v). Kol 3,20: ez kedves az Úrnak. Ez a helyes. Az éretlenek, a tapasztalatlanok jó, ha hallgatnak a tapasztaltakra.

- Ez az igeszerű. Ezt mondja a törvény is, az első parancsolat ígérettel.

- Ez a gyerek érdeke: jól legyen dolgod.

- Hosszú életű légy e földön. Ma lehetséges, hogy a szófogadó gyerek fiatalon meghal, de általában ma is érvényes, hogy a lázadó, meggondolatlan, erkölcstelen élet hamar halállal végződik.

- Mindez az Úrban. Tehát a hívő gyermekekre még fokozottabban érvényes a szülők iránti tisztelet. Aki a szüleit nem tiszteli, az Urat sem tiszteli.

(2) A szülők segítése. A szülői tiszteletnek ez a megnyilvánulása akkor fontos, amikor a szülők megöregednek.

1Tim 5,4: adják meg szüleiknek a viszont tartozást. Igen, a gyermekek tartoznak a szüleiknek. Amikor a szülők ereje elfogy, képességeik lehanyatlanak, szükségük van támogatásra. Régen nem volt nyugdíj, akkor anyagi támogatásra is szükség volt. (Ez ma is előfordulhat, ha kicsi a nyugdíj).

Arra mindenképpen szüksége van az öreg szülőknek, hogy gyerekeik, unokáik meglátogassák, érdeklődjenek irántuk, beszélgessenek velük, és amikor szükséges, segítsenek pl. takarításban, vagy hivatalos ügyek intézésében.

(3) Azt a szülőt is tisztelni kell, aki nem szolgál rá? Aki pl. züllött, részeges, elhagyta a családját. Igen, azt is, mert szülő; és a gyerek nem ítélheti meg a szüleit.

Pl., ismerek egy nem hívő fiatalembert, akinek az apja otthagyta őket, sokszor az árokban szedték össze részegen; és mégis mindenki előtt megvédte az apját: „Akármilyen is, ő az én apám!”.

Péld 30:17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megutálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.

Olv. 1Móz 9,18-27: Noé fia: Khám nem tisztelte az apját és átok alá került.

(4) A gyermekek a tulajdonságaikat a szüleiktől örökölték. Gondolja meg minden gyerek, hogy amit a szülőben ellenszenvesnek lát, az benne is megvan, sokszor fokozottabb mértékben. És ahogy ő bánik a szüleivel, vele is úgy bánhatnak a gyerekei. Luk 6:31 És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal. Luk 6:38b Mert azzal a mértékkel mérnek nektek, amellyel ti mértek.

A következő történetet általános iskolai tanáromtól hallottam, csaknem 70 évvel ezelőtt, de nagyon megjegyeztem. Volt egy részeges fiú. Amikor éjjel hazament, kihúzta az apját az ágyból, és olykor még az udvaron is végigráncigálta. Aztán ez a részeges fiú is megöregedett, és az ő fia is részeges lett, és ugyanazt csinálta vele, amit ő az apjával. Egy alkalommal végighúzta az udvaron a kapuig, és ki akarta nyitni a kaput, hogy kihúzza az utcára. Akkor az apa megszólalt: „Elég volt fiam, ne húzz tovább, én is eddig húztam az apámat!”

2.) Most térjünk rá a feltett kérdésre!

Mit jelent a viszonttartozáson felül tisztelni a szüleinket? A viszonttartozásról az előbb már volt szó. Nagyon helyes, ha a felnőtt gyermek az idős szülőknek segít.

1Tim 5:4 Ha pedig valamely özvegyasszonynak gyermekei vagy unokái vannak, tanulják meg, hogy első sorban a maguk háza iránt legyenek istenfélők, és adják meg szüleiknek a viszont tartozást; mert ez szép és kedves dolog Isten előtt.

De mit jelent a tisztelet ezen felül?

Egy szóval felelhetünk rá: Szeretetet. Aki szereti a szüleit, az tiszteli is.

Róm 13:10 a törvénynek betöltése a szeretet. Tehát ha a törvény azt kívánja, hogy tiszteljem a szüleimet, ezt a törvényt, vagy más szóval Istennek ezt az elvárását is biztosan betölti az, aki szereti a szüleit.

A kérdésben az is benne volt, hogy nehezebb egy olyan szülőt tisztelni:

Akinek kellemetlen természete van.

Aki bele akar szólni mindenáron a gyerekei életébe.

Aki nem tudja kivívni a gyermekei és unokái előtt a tekintélyét.

Aki érezteti, hogy azért járna valami viszontszeretet, vagy kárpótlás is neki, hogy annyi áldozatot hozott a gyerekeiért, unokáiért.

Az ilyen szülő súlyos szeretethiányban szenved. Isten szeretetét még nem fogadta el, és az emberektől nem kapott szeretetet. Akitől szeretetet várt, abban csalódott. Tudom, hogy nagyon megterhelő ez a viselkedés, mert éhezi, követeli a szeretetet, és sokszor az ellenkezőjét éri el vele: még kevésbé szeretik.

Azonban emlékeztetem a kérdezőt arra, amiről nemrég volt szó: Róm 5:5 az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szt. Sz. által, ki adatott nekünk. Tehát ha ő újonnan született a Szt. Sz. által, akkor tudja szeretni a szüleit. Akkor is, ha ilyenek, csak meg kell hoznia a szeretettel járó áldozatot. Pl. Türelmes maradjon, ha nagyon sokszor elmondja a szülő ugyanazt, vagy ha minden áron bele akar szólni a gyermekei életébe. Tagadja meg a hívő gyermek a „becses énjét”! A türelem változtat a szülői magatartáson is. Péld 25:15 Tűrés által engeszteltetik meg a fejedelem, és a szelíd beszéd megtöri a csontot.

A szeretet nem rója fel a gonoszt. Vagyis nem tartja számon. Azt sem, ami a szüleiben nehéz. J. Kr. már kifizette mind a gyerek, mind a szülő bűneinek az árát. Annak az árát is kifizette, ami a szülői magatartásban a gyereket felháborítja.

Még két Igét olvasok a Példabeszédekből:

Péld 23:22b meg ne utáld a te anyádat, mikor megvénhedik.

Péld 15:20b a bolond ember pedig megutálja az anyját.

Végül még egyszer a két alapige: Ef 6:1-3; Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat... Róm 13:10 a törvénynek betöltése a szeretet. Ámen.